Felhők fogyókúrája
a föld éltető mannája
eső ess eső ess
ezernyi égi hangyajárat
hosszú sorokban gyülekező
ejtőernyős kristálygömbök
az én sorsom csak nő
eső ess eső ess
egy cseppben hol keressem
szalad a gyermekek
vidám vad sikongása
nem egy esőcseppből
de ezernyi tócsából kiált
vissza melytől nedvesek
a korholt kicsiny harisnyák
eső ess eső ess
eltévedt esőcseppek gyűlnek
ereszből cunamit küldenek
kerti ágyás dombjára
együtt erővel vágnak utat
homokban sárban sziklákon
csendes fosszíliákon járva
eső ess eső ess
találj meg engem és add át
testemnek a folyó szárnyát
így bukfencezve elérjük
a végtelen tenger száját
ott aztán csendben csörögve
sótlanságunk édesíti vágyát
eső ess eső ess
de én más vagyok Te világ
cseppem egybesül egyszer harcos
kedves kék szalagos patakká
majd a Nap kéri kezem
s olvadok szúrós csókjába
hogy megint újra átvegyem
mi az a szárnyaló szerelem
eső ess, légy esendő velem
Dal:
**Eső, ess, eső, ess,**
mosd le rólam, ami kemény.
**Eső, ess, eső, ess,**
minden csepp egy új remény.
**Eső, ess, eső, ess,**
szárnyat adj a földnek higyj.
Fogd lelkem, vigyél tovább,
a végtelen tengerig.
Szaladnak a víg gyermekek,
hangjuk messze integet.
Nem egy cseppből születik,
ezernyi tócsa nevet itt.
Nedves lett kis harisnyája,
mégis ez a nyár varázsa.
Aki egyszer bőrig ázott,
szabadságot mindig vágyott.
**Eső, ess, eső, ess,**
mosd le rólam, ami kemény.
**Eső, ess, eső, ess,**
minden csepp egy új remény.
**Eső, ess, eső, ess,**
szárnyat adj a földnek higyj.
Fogd lelkem, vigyél tovább,
a végtelen tengerig.
Felhők könnyű fogyókúrája,
Földre hull, ég útját használja
Minden csepp halk imádsága,
minden tócsa új világa.
Kristálygömbök szállnak szépen,
égi utak hosszú szélén.
Míg a szívem egyre nő,
velem ébred az eső.
Eltévedt cseppek összeérnek,
patakokká összeállnak.
Homokon és sziklák között
utat törnek a világnak.
Engem is vigyél magaddal,
messze szálljak folyó fátylán
Bukfencezve érjek el
a tenger végtelen dalán.
**Eső, ess, eső, ess,**
légy ma esendő velem.
Egyetlen csepp vagyok csupán,
mégis benned végtelen.
**Eső, ess, eső, ess,**
kék szalag lesz minden út.
Majd a Nap megfogja kezem,
és újra szárnyra kapunk.
Eső, ess...
légy esendő velem.
Holnap újra felhő leszek,
és újra rád nevetek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése