Esőszobában kezemben
körbefont ujjal andalog a kéz
vándorolva csorog a perc
tiszta ajkak sóhaja vezet
árnyék emlékeket s zajomat
vörösen ékesíti élvezet
cseppent múló emlékeket
már rég nem kopog
ajtómon kéjes köszönet
csak nyújtom ujjak játékát
egykedvű emlék ájtatos árnyak
játszanak színeket és minden
szebb mikor nem is lehet
fogom a kinyílott rózsa-kelyhet
s hüvelybe zártan figyelnek
csőlelkek mikor folyik ki
kit én vezethetek és ha hűs
lenne nyitok rá meleget s ha
túl meleg csak szisszenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése