csellengő bárgyú-rémek
takargatják hullámzó hájaikat
az öntudatos szattyán szagú
dicső-múltba domborodott
viharvert diplomákba
közben szúnyog tehetséggel
sólyomként szökkennek szavakba
édeskés bájuk romlott zene
de a cset oltárán még szüzek
mégis a világ lámpása fér oda
sejtjeiket férjek sora vitte
a legalsó szürke szintre
a csábos összefogás ösztrogén
szarkalábak kuszaságával
harminc éve készült képpel
pondró képű bikákra
ál-vígsággal vadásznak
a valótlan csatázik itt a valós
szavakkal kábított komákra
ez a cuppanós márványhátsóval
csellengő bárgyú-rémek hazája
Dal:
A csöpögős cset, kanapéhuszár szoba
Csellengő bárgyú-rémek takarója.
Hullámzó hájak, öntudatos fajú
Diplomákba domborodott dicső-múlt, vihar illatú.
A valótlan csatázik a valóssal,
Szavakkal kábított komákra vadásznak.
Ez a csetszoba, ez a hazája!
Szúnyog tehetséggel, sólyomként szökkennek szavakba,
Édeskés bájuk – romlott zene.
De a cset oltárán még szüzek,
Még a világ lámpása sem ügyel.
Sejtjeiket férjek sora vitte
A legalsó lassú szintre.
A csöpögős kanapéhuszár – egy szoba
Csellengő bárgyú-rémek takarója.
Hullámzó hájak, öntudatos fajú
Diplomákba domborodott dicső-múlt, vihar illatú.
A valótlan csatázik itt a valóssal,
Szavakkal kábított komákra vadásznak.
Ez a csetszoba, ez a hazája!
A csábos összefogás: ösztrogén,
Szarkalábak kuszaságával.
Múlt században készült képpel,
Pondró szagú bikákra, vígan vadásznak.
Valótlannal csatázik itt a valós.
Ó, a legalsó szürke szintre, hol a diplomák viharverten lógnak.
Ó, romlott zene szól, de halvány a lámpás,
A kanapéhuszár vár. ...kanapéhuszár vár!
A csöpögős kanapéhuszár – ez a vég!
Csellengő bárgyú-rém – ez a lényeg!
Hullámzó hájak, öntudatos fajú
Diplomákba domborodott dicső-múlt, vihar illatú.
A valótlannal csatázik a valóssal,
Szavakkal kábított komákra vadásznak.
A csöpögős márványhátsók...
Az okoskodó-rémek hazája!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése