Nyíló nyár cipel

Elképzelt kínpadomon ültem
a rózsák illatával beszélgetve
köröttem zajló zümmögés
nekem különös kedves zene
csak a nyárfa bólogat
villám-csapott torzója
kattan lendül s szemem
nedveiből olvas
ajkam fényében füröszti
szerelmes szellőjét
és ő hajam szénáját
borzolja légyottja fészkének
a nyíló nyár cipel éppen
mikor a vekker csenget
"ébrrrresztő ébrrrresztő"
ne bégess bátor butaságot
itt az édes csillogó reggel
ne állj sorba élj mert
holnapra törik ez a nap